Szombaton este láttam az MGM-en ezt a filmet. Hal Hartley rendezte, akit nagyon szeretek, egészen különleges filmeket csinál. Persze aki csak a blockbustereket nézi moziban, az nem annyira lehet képben vele kapcsolatban, esetleg a Hétfői lány, vagy az Egyszerű emberek című filmje lehet ismerős.
Utánanéztem mit írnak erről a neten, és teljesen Hal Hartleyra jellemző, amit találtam: ahány oldal, annyiféleképpen sorolja be a filmet. Van aki szerint sci-fi, fantasy, horror, filmdráma, vígjáték, akciófilm. És valóban, talán egyszerre mindegyik.
A történet egy szörnyről szól, akit Hartley valóságossá tesz és belehelyezi egy “mindennapi” környezetbe. A szörny már az evolúció kezdete óta él (nem hiszek az evolúcióban, de ezt az apróságot ennél a filmnél figyelmen kívül hagytam), a legnagyobb problémája pedig, hogy képtelen meghalni, pedig már nagyon szeretne.
Amikor egy forgatócsoport eltűnik, amelyik filmet akar készíteni róla, az operatőr menyasszonya, Beatrice (Sarah Polley) a vőlegénye keresésére indul, így talál rá és barátkozik össze a szörnnyel (Robert John Burke). Ráveszi, hogy menjen vele az emberek közé, keressék meg az őrült tudóst, az egyetlen embert, aki képes a halálba segíteni.
Ahogy néztem a filmet, folyton az jutott eszembe róla, hogy ez olyan szép. Egy szép mese. Mindemellett nem hiányzik belőle a Hal Hartleyra jellemző szkepticizmus, az irónia, amellyel bemutatja a szenzációhajhász világot, a semmisemelég és mindenazonnalkell hozzáállást. Mindezt eltúlzott karakterekkel, mosolyra fakasztó képkockákkal.
Felnőtteknek való, szép, mosolygós mese. Nagyon szeretem és ajánlom mindenkinek. 10/10
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: